Szokás szerint jó nagy kihagyás után visszatértem, de most csak a blogírást hanyagoltam, a súlyomat szépen lassan faragtam lefelé :) Közben látom, hogy a vonalzóm 60 kilós álomsúlyra volt állítva, ezt átállítottam gyorsan 55-re :)
Régi vágyam volt már, hogy újra legyen görkorim, de vagy terhes voltam az utóbbi években, vagy betoji :D Zsombor viszont azt kérdezte, hogy csak azért kihagynám, mert félek tőle, hogy kiröhögnek az emberek? ... és kaptam Tőle egy görkorit :) Hatalmas pozitív csalódás ért egyébként, főleg itt ahol lakunk, hiszen itt mindenki olyan okos, mindenki imád beleszólni a másik dolgába... a hordozó miatt is rengetegszer megkérdezték már, hogy kap levegőt a gyerek???? Biztos kényelmetlen szegénynek, ugye? stb. A görkorizó mami dolgot viszont imádja a nép :D Csupa pozitív megjegyzésük van, és bár alapvetően teszek rá, hogy mit mondanak a vadidegen emberek, így azért mégiscsak jobb érzés :) Pont ma egy 60 körüli nő állított meg azzal, hogy minden tisztelete az enyém, és hozzátette Bendihez fordulva, hogy kislegény Neked nagyon jó életed lesz. :) remélem a görkori mániámtól függetlenül is :)
Most még úgy szeretek menni, hogy Bendi is velem tart = ad egy kis biztonságot, hogy bele tudok kapaszkodni a babakocsiba :D
Elkezdtem ezt a harminc napos programot
Mai mozgás:
40 és 20 perc görkori
50 guggolás
